Mit kell tudni az engedélyekről, jogszabályi környezetről, mielőtt belevágnánk az építkezésbe?
Ha könnyűszerkezetes házak építésére kerül a sor, felmerülhet a kérdés, hogy vajon az engedélyeztetés terén milyen akadályokba ütközhet a beruházó. Lássuk, mit kell tudni a folyamatról, és milyen buktatókra érdemes odafigyelni!
Engedélyekre szükség van
Fontos leszögezni, hogy a hagyományos téglaházak és a könnyűszerkezetes házak között csak az építési technológiában van különbség, így a kivitelezőnek készház esetén is számos engedéllyel kell rendelkeznie. Fontos, hogy a kivitelező rendelkezzen a szükséges Építőipari Megfelelőségi Engedéllyel (ÉME) vagy az Európai Műszaki Engedéllyel (ETA), és mivel a készházak legfőbb alapanyaga a fa, a tűzvédelmi előírásokra is kiemelt figyelmet kell fordítani. Szerencsére azonban építési engedélyre 2016 óta a legtöbb esetben nincs szükség, elegendő csupán az egyszerű bejelentés. De mit is jelent ez pontosan?
Építési engedély vagy egyszerű bejelentés?
A hatályos jogszabályok szerint nem kötelező az építési engedélyeztetési eljárás, ha az építmény lakáscélú felhasználásra készül, és nettó hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 m2-t. Amennyiben az alapterület ennél nagyobb vagy nem lakóházról van szó, építési engedély szükséges. Fontos, hogy akárcsak a kereskedelmi vagy ipari célú épületek, a jogszabályok szerint a nyaralók sem tekinthetők lakóháznak.
Az egyszerű bejelentés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nem szükséges papírmunkát végezni. Míg az építési engedélyeztetési eljárás keretében a hatóság hatvan nap alatt dönt az építkezés engedélyezéséről, egyszerű bejelentés esetén már nyolc nappal a bejelentés után elkezdődhet az építkezés.
Az ÁFA mértéke készházak esetén
Kérdése van a készházakról?
Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egyeztessünk az elképzeléseiről, a műszaki lehetőségekről és az aktuális árakról.